Új szabályok a kéz- és lábápoló szakképzésben
Mestervizsga, megnövekedett óraszám, nagyobb ellenőrzés.
Ez év szeptemberétől új szabályokat léptettek életbe az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) alapján oktatható képzésekre vonatkozóan. A kéz- és lábápoló szakmát is érintették a változások. Ezekről kérdeztük Balogh Balogh Lajosnét, az Országos Kéz- Lábápoló és Műkörömépítő Ipartestület örökös tiszteletbeli elnökét, egyben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Kéz és lábápoló, műkörömépítő szakmai osztálya elnökét..
Miben változtak a kéz- és lábápolásra vonatkozó OKJ-s szabályok szeptembertől?
A Kézápoló és műkörömépítő, valamint a Lábápoló szakma az új OKJ-s szabályok alapján önálló szakképesítésként szerepel az Országos Képzési Jegyzékben, nem elágazásként. Megváltozott a képzés időkerete is. A minimum óraszám helyett tól-ig határt szabtak meg. Az elmélet gyakorlat aránya is megváltozott a képzésben. A Kézápoló és műkörömépítő órakerete 350 -420 óra lett, ennek 20 százaléka elmélet, 80 százaléka a gyakorlati képzés.
[stextbox id=”portal” float=”true” width=”300″]Szintén új elem, hogy a gyakorló fodrász és gyakorló kozmetikus szakképesítés részeként kézápolást is kell tanulni, de ezzel szakképesítést nem lehet szerezni, csak kézápoló munkakör betöltésére jogosító szakmai érettségit.[/stextbox]
A Lábápoló szakképesítés továbbra is szerepel a képzési jegyzékben, amelyet 250-300 órában kell oktatni, az elmélet és gyakorlat 30-70 százalékos arányában. E szakképzésre ráépülve végezhető el a Speciális lábápoló képzés 1000-1400 órában, 35 százalékos elméleti és 65 százalékos a gyakorlati oktatási óra aránnyal.
[blockquote]A gyakorlati képzőhelyek működtetésére közhatósági ellenőrzés eredményeként a kamara adja ki az engedélyt a 2011.évi CLXXXVII törvény 60§ felhatalmazása alapján. A 186 sz. MK-ben megjelent a végrehajtási utasítást tartalmazó 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet is.[/blockquote]
Változott a képzés és a vizsgák tartalma is
Az elvárásoknak megfelelően a képzési- és a vizsgatartalom is változott. A piaci igényeket követve a műköröméptés vizsgakövetelményébe bekerült a töltés és a díszítés is. Életszerűen, a teljes szolgáltatási feladatot ( mindkét kézen), minden hozzátartozó elméleti anyag gyakorlati alkalmazás tudásának megfelelően el kell végezni. Írásbeli feladatsor nincs, csak komplex szóbeli és gyakorlati.
Várható-e ettől a képzés szakmai színvonalának emelkedése?
Megjelent a Kézápoló és műkörömépítő, valamint a lábápoló szakmában is a mestervizsga.. Már két csoport le is vizsgázott. A mesterlevelek ünnepélyes átadása december 9-én lesz a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában.
[blockquote] Azok a képzők, akik partnerek a minőségjavításban belátják, a mestervizsgával rendelkező gyakorlati oktatók és vizsgáztatók előnyt jelentenek számukra is.[/blockquote]
A jogszabályi feltétel is adott a minőség javítására, néhány fontosabb tényező ezek közül: magasabb lett a gyakorlati óraszám, a minőségbiztosítási rendszert megkövetelik a gyakorlati képzőhelyektől is, szakértő által ellenőrzöttek lettek a képzési programok és szakmailag a gyakorlati képzőhelyek..
Estek-e ki képzőhelyek, mert nem tudtak megfelelni az új előírásoknak?
A képzőhelyek kiesésének nem csak a megfelelés lesz az oka, hanem az, hogy a fejlesztés során több, a szakma számára kedvezőtlen döntés is született.
[stextbox id=”portal” float=”true” width=”300″]A fent említett képzési kényszer, hogy minden fodrász, kozmetikus kézápoló is lesz, nagy mértékben lecsökkenti a szolgáltatás iránti keresletet. Emellett, óriási piacvesztést jelent a képzési idő alatt a gyakorlatra bevitt modellek, illetve az alapszakma képzőhelyén elszippantott vendégek mint fizetőképes kereslet kiesése.[/stextbox]
Ha több a szolgáltató, mint a szolgáltatást igénybe vevő, az egészen biztosan csökkenti a képzési igényeket. Az előző gyenge minőségű, ellenőrizetlen képzések már megtették a hatásukat, ez már csak tovább ront a helyzeten.
Amikor formai okok megelőzhetik a szakmai igényt, az sem segít a minőségnek
A döntően szakmai modul elméleti oktatásában nem követelik meg a magas szintű szakmai végzettséget, csak a kisebb tartalmi részben megjeleníthető pedagógusdiplomát. A műszaki szakoktatói diplomákat is leértékelték, pedig az korábban felsőfokú pedagógiai végzettségnek számított.
[blockquote] A felnőttképzési rendszerben oktatókkal szembeni követelmény kisebb, mint az iskolai rendszerű képzésben.[/blockquote]
A tanulók költségei mennyivel növekednek meg?
Azt gondolom, hogy a képzések esetén az árnak és a minőségnek egyenes arányban kell lennie. Ez a szakma rohamosan fejlődik. Nem lehet azonos idő alatt és azonos áron tanítani lényegesen több, magasabb színvonalú tartalmat. Bizonyára szívesen fizetnek többet egy képzésért, ha az piacképesebb és jövedelmezőbb is számukra.
Csökkent-e a képzésre jelentkezők száma ettől?
Meggyőződésem, hogy ha csökken a jelentkezők száma, az a fent vázoltak és a többi hátrányos tényező miatt történik, nem a képzés minőségének fejlesztését eredményező költségtényezők okán.
